Az internet fejlődése, a kezdetektől napjainkig

Ma már nehéz elképzelni a világot az internet nélkül. Online olvassuk át a híreket reggel, közösségi médiákon beszélgetünk ismerőseinkkel napközben, neten rendelünk vacsorát este – talán fel sem fogjuk, életünk mekkora hányadát töltjük az interneten. Ez azonban közel sem volt mindig így – bár ez főleg fiatalabb olvasóinkban furcsa érzést kelthet, az internet, főleg mai formájában, nagyon friss jelenség, hiszen a fő működéseit megalapozó feltalálók és fejlesztők közül sokan még ma is köztünk vannak.

Az, ami a ma ismert internetté alakult, egy egyszerű, szerény megosztási hálózatként indult a hidegháború közepén. Innen nőtte ki magát globális jelenséggé, a modern kommunikációs hálózatok gerincévé – hiszen minden kedvenc márkánknak és termékünknek, minden általunk követett hírnek van már valahol egy digitális otthona.

Bejegyzésünkben egy rövid, átfogó, bár közel sem kimerítő képet akarunk adni az internet és a weboldalak fejlődéséről. Honnan erednek, hogy befolyásolták a vállalkozások működését, és milyen változások mentek végbe az internet kezdeti napjai és modern korunk között?

Eredet, kezdetek és az ARPANET

Háttér és kezdetek

Az 1960-as években a kezdetleges számítógépek használata egyre elterjedtebbé kezdett válni, azonban ne napjaink könnyű, hordozható, praktikus eszközeire gondoljunk. Első felhasználóik államszervek, kutatók és a katonaság voltak, majd vállalatok kezdtek velük központi rendszereket kiépíteni. Az 1959-ben megjelent IBM 1401-es, a világ egyik első tömeggyártott, nemzetközileg is népszerű üzleti számítógépe, minden alkatrészével együtt egy kisebb szoba területét foglalta el. A számítógépek közti kommunikációra még egyáltalán nem voltak kiforrott megoldások: ha 2 gép közt információkat akartunk mozgatni, az adatokat eltárolhattuk egy mágnesszalagon, amelyet kézzel kellett behelyezni a másik gépbe – vagyis nagy távolságok esetén két felhasználó postán tudott mágnesszalagokat küldeni egymás közt.

Az internetre emlékeztető első felvetésekre, a létrejöttéhez vezető fejlesztésekre a ‘60-as években került sor. Az amerikai RAND Corporationnél dolgozó Paul Baran és a brit Nemzeti Fizikai Laboratóriumnál Donald Davie egymástól függetlenül dolgoztak egy atomháború esetén is működni képes, valamint azt túlélő hálózat koncepcióján. Munkájuk során mindketten forradalmi szakmai eredményeket értek el, elsősorban a csomagkapcsolás (packet switching) terén, több olyan elvet és technológiát lefektetve, amelyekre a számítástechnika a mai napig alapul.

Az első hálózat

Napjaink internetének közvetlen elődjének általánosan az ARPANET-et tartjuk, amely egy 1969-ben létrejött, eleinte 4 amerikai egyetemet összekötő számítógép-hálózat volt. Ezt az amerikai hadügyminisztérium részeként működő ARPA (Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége) támogatásával fejlesztettek ki. A koncepció kidolgozásában nagyon komoly szerepet játszott J. C. R. Licklider, aki 1963-ban vetette fel az IGCN (“Intergalaktikus Számítógéphálózat”) koncepcióját, amelyet egy kormányok, államszervek, vállalatok és polgárok számára nyitott elektronikus kommunikációs médiumként képzelt el. Bár közvetlen szerepet nem vállalt az ARPANET megalkotásában, az ő lobbizása nyomán indult meg több amerikai egyetemen az ahhoz vezető forradalmi kutatás, valamint személyesen komoly szerepet játszott azzal, hogy a rendszer kifejlesztéséért később nem kis részben felelős Robert Taylort és Ivan Sutherlandet meggyőzte az ötletről.

Az ARPANET kezdeti hálózata 1969 végére épült ki 4 egyetem közt. Az első sikeres adatátadásra 1969 október 29 -én került sor, amikor a tanulmányait a UCLA-n végző Charley Kline egy “login” tartalmú üzenetet küldött a Stanford Research Institute egyik számítógépére – bár Kline rendszere az első 2 betű után lefagyott, így az üzenetből csak a “lo” maradt meg.

Az ARPANET rövidesen gyors fejlődésnek és terjedésnek indult. A kezdeti 4 egyetem 1971-re 18-cá nőtt, 1981-re számuk pedig elérte a 213-at. A rendszer lehetővé tette az egyetemek és kutatóintézetek közti gyors adatátadást és könnyítette a kutatók kommunikációját. A koncepcióban egyre több lehetőséget látott az amerikai honvédelem is, amely hamarosan leválasztotta rendszereit saját MILNET hálózatára. Szintén az ARPANET-en került először bevezetésre a TCP / IP protokollstruktúra 1983 január 1 -jén, amely mai napig az internet egyik alappillére. Erre a napra többen tekintenek az internet születésnapjaként. Az ARPANET sikerét követően több hasonló számítógéphálózat jött létre, többek közt a franciaországi CYCLADES, amely saját fejlesztéseivel szintén nagyban hozzájárult a korai hálózatok és az internet fejlődéséhez.

A modern internet születése, a World Wide Web

A World Wide Web

A 80-as évek végére a modern internet építőelemei már léteztek. A csomagkapcsolás kiforrott módszerré vált, a TCP / IP protokollstruktúra globális elterjedése összekötötte a világ addig elszigetelt számítógéphálózatait, az e-mail pedig forradalmasította a felhasználók közti kommunikációt. Mindez azonban az átlagember számára láthatatlan maradt – a hálózatokhoz továbbra is csak kutatók, diákok és a honvédelmi apparátus alkalmazottjai fértek hozzá, elsősorban a nyugati világban. Mindeközben a személyi és munkahelyi számítógépek fejlődése és elterjedése egyre többekhez juttatta el a számítástechnika vívmányait. Azonban az átlagos felhasználó számára továbbra sem léteztek felhasználóbarát eszközök, hogy a hálózatok adataihoz könnyen hozzáférjenek, vagy maguk adatokat osszanak meg.

Az alapvető változásra 1989-ben került sor, amikor a CERN-nél dolgozó Tim Berners-Lee kifejlesztette a Web máig használt alapjait. Fejlesztéseivel a korábbi nehezen kezelhető, komoly hozzáértést igénylő rendszerből egy könnyen átlátható információs környezet jött létre. Az új rendszer a Berners-Lee által fejlesztett HTTP protokollra alapult, és elsődleges dokumentumformátuma a HTML lett, amelyben egyszerűen lekattintható, szöveges linkek tették lehetővé a navigációt. Ezzel együtt került kiadásra a világ első internetböngészője és weboldalszerkesztője, a szintén általa fejlesztett WorldWideWeb (később Nexus néven). A rendszert, miután sikeresnek bizonyult, 1991-ben általánosan elérhetővé tették, és a következő 2 évben mintegy 50 webhely jött létre. 1993-ban a CERN közkincsként, jogdíjak nélkül elérhetővé tette a Web protokollját és kódját. A kezdeti internet nagyon más képet adott, mint amihez napjainkban hozzászoktunk – egy weboldal egyszerű szöveget és linkeket tartalmazott, minimális formázással és díszítéssel. Ennek ellenére a fejlemények valóságos forradalmat indítottak el a nemzetközi piacon.

Az elérhető internet

1993-ban jelent meg a Mosaic böngésző, amely elsőként tette lehetővé grafikai elemek és képek megjelenítését. Az 1994-ben megjelent Netscape Navigator volt az első széles körben elterjedt böngésző, amely a betöltés közben is meg tudta jeleníteni a weboldalt, így a felhasználónak nem kellett megvárnia a (sokszor percekig tartó) teljes betöltést. Ezek a fejlemények, együtt a betárcsázós internethozzáférés és a személyi számítógépek töretlen terjedésével nagyban hozzájárultak a net népszerűsítéséhez, forradalmasítva a felhasználói élményt, a hirdetéseket és a márkamegjelenéseket.

Az internet nyújtotta marketinglehetőségek gyorsan nyilvánvalóvá váltak. Cégek, egyetemek és újságok rájöttek, hogy a digitális térben könnyen hozhatnak létre a nap 24 órában nyitva tartó felületeket, ahol vásárlók, ügyfelek és érdeklődők a világ bármely pontjáról, otthonuk saját kényelméből érhetik el őket. A webhelyek száma rohamosan növekedett, az 1991-ben létező maroknyi oldalból 1996-ra százezres nagyságrendűre, az évtized végére több millióra nőtt. Ezzel párhuzamosan jelentek meg a mára már bevetté vált keresőmotorok, 1994-ben a Yahoo, 1995-ben az AltaVista – az első valódi, teljesen szövegalapú kereső – majd, többek közt, 1997-ben a Google. Ezek gyorsan a weboldalak elérésének legnépszerűbb eszközei lettek, lehetővé tették, hogy a felhasználók webcímek megjegyzése nélkül is elérjenek webhelyeket, valamint saját megfogalmazásuk alapján kereséseket indítsanak, és számukra korábban ismeretlen oldalakat fedezzenek fel.

Az évtized végére az internet egy ismeretlen kutatási eszközből globális jelenséggé nőtte ki magát, a dotkomlufi ideje alatt pedig világszerte a befektetések egyik fő mozgatórugójává vált. A web alapjaiban alakította át kultúránkat – megváltoztatta, hogyan érünk el, fogyasztunk és osztunk meg információt, hogyan hirdetjük vállalatainkat, hogy lépünk kapcsolatba ismerőseinkkel.

Az Internet elterjedése, a dotkomlufi

Kezdeti lendület

A ‘90-es évekre az internet már nem egy kutatók által használt, eldugott rendszer volt, hanem egy valóságos aranylázat indító, élettel pezsgő új tér. Webhelyek ezrei jelentek meg minden hónapban, befektetők pedig világszerte lehetőséget láttak az új médiumban. Tömegesen alapultak vállalatok, amelyek nem rendelkeztek többel egy megjegyezhető domainnévnél és egy érdekes üzleti koncepciónál, mind más és más ötletekkel az internet forradalmasítására. Ezt a hullámot nevezzük dotkomlufinak – a szó az angol .com („dot com”) végződésből ered, ugyanis a frissen alapuló, interneten alapuló cégek gyakran weboldaluk nevét viselték (pl.: Pets.com., Boo.com).

Az átlagos felhasználó számára az internet egyre inkább a mindennapok része lett. Megjelentek az első internetes vállalatok, amelyekre az átlagember online vásárlásokkal rá merte bízni a pénzét – többek közt az Amazon 1994-ben és az eBay 1995-ben – és ezzel együtt valóban beindultak a digitális hirdetések.

A keresőmotorok szintén hatalmas fejlődésen mentek keresztül, a Google algoritmusai pedig drasztikusan javították az internet böngészhetőségét. Egyre több vállalatnak lett az online láthatóság a túlélés és a siker kulcsa, amely a SEO (keresőmotor-optimalizálás) születéséhez vezetett.

Válság és konszolidáció

Ez a hullám körülbelül 2000-ig tartott, amikor a befektetési összegek elérték a csúcsot, a dotkomlufi azonban a 2000-es évek elején beinduló recesszióval kidurrant, és az elmúlt évtized internetes vállalkozásaiból rengeteg pillanatok alatt ment tönkre. A válság látványos példái voltak a Pets.com, a Boo.com, vagy a napjaink Foodorájához és Woltjához hasonló szolgáltatást nyújtó Webvan. Ez azonban az internetnek nem vetett véget, épp ellenkezőleg: a válságot túlélő vállalatok, amelyek sikeresen megtartották felhasználóikat, életképes üzleti stratégiával álltak elő, átvészelték a pénzügyi problémákat és bizonyították szolgáltatásaik szükségességét, konszolidálták helyzetüket, és a mai napig az internet meghatározó tényezői – gondoljunk csak az Amazonra, a Google-re és az eBay-re.

A dotkomlufi korszaka és az azt követő válság 2 dolgot tettek nyilvánvalóvá. Először, az internet nem egy röpke divat volt, hanem alapvetően és örökre megváltoztatta az emberek viselkedését és kommunikációját. Másodszor, ennek következtében, egy sikeres vállalatnak az online jelenlét már nem volt opcionális: ha a 2000-es évek végén egy vállalkozás nem rendelkezett weboldallal, gyakorlatilag láthatatlan maradt számtalan potenciális vásárló számára, különösképpen a fiatal, internethozzáféréssel felnövő generáció soraiban.

A közösségi média megjelenése

Az internet robbanásszerű terjedésével és folytonos technikai fejlődésével hamarosan egy újabb hatalmas változáson ment keresztül. Bár a 2000-es években a weboldalak elérhetővé váltak az átlagos felhasználó számára, elsősorban külső megfigyelőként, vagy vendégként szemlélhette őket – megkereste egy bolt nyitva tartását, rendelt valamit egy webshopban, e-mailt írt egy ügyfélszolgálati címre. A 2000-es évek második felében azonban az online tér a közösségi médiaplatformok megjelenésével sokkal interaktívabbá vált. A 2002-es megjelenésű Friendster és a 2003-as MySpace már bizonyították, hogy az online kommunikációra és közösségépítésre van igény, azonban ezt a hullámot a 2004-ben megjelent Facebook, a 2006-os Twitter, majd később a 2010-es Instagram lovagolták meg valójában. Hirtelen a felhasználók nemcsak látogatták és fogyasztották a tartalmakat, hanem maguk is készítettek szöveges bejegyzéseket, képeket és videókat. A változáshoz gyorsan alkalmazkodó vállalatoknak lehetősége lett közvetlenül interaktálni vásárlóikkal, olyan platformokon, ahol felhasználók milliói maguktól is rengeteg időt töltöttek.

Ezzel egyidejűleg a weboldalak is komoly fejlődésen mentek keresztül. Az elérhető eszközök tárháza folyton bővült és javult, az internetkapcsolat és a felhasználói hardver minőségével együtt. A 2003-ban megjelenő WordPress, és más, hasonló CMS-ek (tartalomkezelő rendszerek) lehetővé tették, hogy alacsony büdzséjű kisvállalkozások is elfogadható weboldalakat tartsanak fenn, a Shopifyhoz hasonló e-commerce platformok pedig hozzájárultak a webshopok rohamos terjedéséhez. Ezek a rendszerek olcsón, elérhetően nyújtottak professzionális és könnyen kezelhető hátteret, jelentősen csökkentve a weboldalkészítéshez szükséges szakmai hozzáértést és időt.

Napjaink és a modern web

Az okostelefonok és reszponzív weboldalak

Az elmúlt évek MI-vezérelt eszközei előtti utolsó forradalmi változást az okostelefonok megjelenése és 2010-es években történő rohamos elterjedése hozta. Egyrészt, ez nagyban megváltoztatta a webdesign és webfejlesztés feladatait – manapság már nem számíthatunk az elterjedt monitorok 4-5 jól meghatározott, bevett, aránylag nagy méretű felbontására, számolnunk kell azzal, hogy egy weboldal könnyen kezelhető legyen bármilyen méretű kijelzőn. Másrészt, az okostelefonok és velük együtt a mobilinternet terjedése még közelebb hozta az embereket az internethez. Már nem kell megjegyeznünk valamit, hogy hazamenjünk és rákeressünk, csak elővesszük a telefonunk és az eszköz ott van a kezünkben. Talán rendelni akarunk valamit? Bankkártyával egy perc alatt megtehetjük telefonról. Egy képet akarunk felrakni a Facebookra? Kamera, billentyűzet, internet, mind a zsebünkben van. Ennek eredménye részben az, hogy mára a számítógép helyett legtöbben telefonról böngészik az internetet, részben pedig az, hogy általánosan sokkal többen sokkal több időt töltenek online.

A közösségi médiaplatformok és az ott hirdető cégek szintén reagáltak erre a változásra – mára a marketing nagy cégek esetében nem csak abból áll, hogy jól szövegezett, keresőoptimalizált weboldallal rendelkeznek, hanem tömérdek hirdetőkampányból is, amelyek figyelembe veszik a felhasználók viselkedését, dinamikusan, böngészési szokásaink alapján próbálnak nekünk reklámozni.

A weboldalak fejlődése

A korábban fejlődésnek induló CMS-, bérelhető weboldal- és webshop-rendszerek a 2010-es években forrtak ki valójában, tovább könnyítve azt, hogy kis- és középvállalkozások is gyorsan, elérhető áron kapjanak és tartsanak fenn jól működő, professzionális kinézetű weboldalakat.

A számítógépek, okostelefonok, böngészők és az internet fejlődésével a multimédia tartalmak szintén egyre nagyobb teret nyernek, mára magas felbontású képek, videók, interaktív szekciók és animációk integrális részei bármilyen jól megtervezett, profi weboldalnak. Ezekkel az eszközökkel immerzív, mégis jól átlátható felületet tudunk nyújtani a látogatóknak, miközben növeljük az oldalon töltött idejüket és interakcióik mennyiségét, javítva webhelyünk rangját a keresőmotorokban.

A modern web ezzel egyidejűleg biztonságosabb, mint valaha – a HTTPS biztonsági protokoll, a megbízható CDN-ek (tartalomkézbesítő rendszerek), a könnyen elérhető, robosztus háttérrendszerek az online teret megbízhatóvá, egyszerűvé és biztonságossá teszik, amely hozzájárul, hogy a látogatók bátran adjanak meg információkat, vásároljanak termékeket, vegyenek fel kapcsolatot az interneten.

35 évvel ezelőtt az internet egy ismeretlen kuriózum volt, amelyről neves egyetemek diákjain és kutatóin kívül kevesen tudtak bármit. Azóta globális trenddé, kulturális médiummá, napjainkra pedig egy nyüzsgő, telített, életteli platformmá vált, ahol ma már nem elég csak jelen lenni, ki is kell tűnni, ha sikert akarunk elérni.

Marketing a modern weben – kell még weboldal?

Cégünknél több online marketingszolgáltatással is ügyfeleink rendelkezésére állunk, grafikai tervezéstől és szövegírástól, PPC kampányok (pl. Google Ads és Facebook hirdetések) létrehozásán és kezelésén keresztül, weboldalak fejlesztéséig. Gyakran találkozunk azzal a kérdéssel, hogy napjainkban, amikor úgyis mindenki fenn van valamilyen közösségi médián, kell-e egyáltalán weboldal?

A rövid válaszunk: igen, mi úgy véljük. Miért van ez így? Miért kell fizetni külön egy dedikált weboldal megtervezéséért, fejlesztéséért és karbantartásáért, amikor ügyfeleinkkel a Facebookon is tudunk beszélni, ott is elhelyezhetjük tartalmainkat?

Miben jobb a weboldal

Jegyezzük meg először, hogy a helyünk a közösségi médiákon nem valóban a miénk. A fiókunk összességében abban a környezetben és úgy fog létezni, ahogy a szolgáltató szeretné. Előfordulhat, hogy letiltanak, valós vagy vélt szabálysértés miatt, és egy egyszerű félreértés, vagy adminisztratív hiba miatt napokra elérhetetlenné válhatunk az interneten. Lehetséges, hogy az egyik pillanatban sikeresen hirdetjük magunkat, a következőben pedig a szolgáltató megváltoztatja az ajánlási algoritmusait, és hirtelen töredékére zuhan vissza a látogatottságunk.

Az információ áradatában a közösségi médiákon nagyon könnyű elveszni. Bejegyzéseink fölött az átlagos felhasználó könnyen elsiklik, és nehéz kitűnni a tömérdeknyi hirdető cég által posztolt szürke masszából.

Egy weboldalon ezzel szemben központilag látható minden, amit meg akarunk mutatni, abban a formában, azzal a kinézettel, pontosan úgy, ahogy azt mi szeretnénk. Minden egy helyen van, nem kell egy idegen platform kezelőfelületén adatokat keresgélnie a látogatónak, nem veszünk el más cégek tartalmai közt.

A felhasználókon túl egy weboldalt a keresőmotorok is sokkal könnyebben fel fognak ismerni, a tartalom frissen tartásával, megfelelő optimalizálásával egyszerűbben a csúcson tudunk maradni, mint egy közösségi média fiókkal.

Egy jó minőségű weboldal ezentúl megbízhatóságot, stabilitást, professzionalizmust sugall. Szakszerűen kialakított, esztétikus, könnyen kezelhető felülettel tudjuk fogadni a látogatókat, ahol egyszerűen és kényelmesen férnek hozzá információinkhoz. Láthatják, hogy egy valódi vállalkozás vagyunk, nem csak egy gyorsan összedobált fiók, amit bárki bármikor meg tud csinálni. Gondoljunk bele saját szokásainkba – amikor keresünk valamilyen terméket vagy szolgáltatást, mire fogunk rákattintani a Google találatok közt? Egy weboldalra, vagy egy Facebook fiókra?

Végül pedig, ne felejtsük el, nincs fenn mindenki minden közösségi médián. A különböző platformokat nagyon is különböző célokra használják eltérő demográfiai csoportok. A fiatal generáció köreiben egyre kevésbé népszerű a Facebook. Időseket ritkán fogunk megtalálni TikTokon.

Ha egy közösségi média fiókra hagyatkozunk, automatikusan kizárunk minden potenciális vásárlót, aki a mi termékeinkben és szolgáltatásainkban érdekelt lehet, de a platformot nem használja. Facebookja nincs mindenkinek, de egy Google keresést bárki indíthat.

Ha pedig következetes jelenlétet akarunk építeni egy fél tucatnyi platformon (pl. Twitter, Facebook, TikTok, Instagram, LinkedIn, Telegram), az igényelni fog annyi erőbefektetést, (sőt ezek egyben valószínűleg még többet is) időt és pénzt, mintha egyetlen profi weboldalt készíttetnénk.

A közösségi média egy hasznos, manapság bizonyos szolgáltatásoknál elengedhetetlen eszköz. Segít felkelteni és megtartani az ügyfelek figyelmét, közvetlenül és személyesen is érintkezni vásárlóinkkal. Azonban ez továbbra is csak egy része egy marketingstratégiának, amely legjobban egy szolid, profi weboldal kiegészítéseként működik. A közösségi média lehet a kirakat, de a weboldal az üzlet.